Ne félj!

Megáll az idő
Csak a némaság beszél
Valami halkan visszahív
Oda, ahol lélegzem még

Régi reggelek pora táncol
Egy fénylő napsugárban
Keresel a tiszta csendben
Az üres szobában

Nem tűntem el
Csak hazatértem a fénybe
A karjaidból
Az ég ölelésébe

De a szeretet nem szakad szét
Ne félj
A csendben benned tovább élek még

Nincs végleges búcsú
Csak csendes átváltozás
Egy másik, fénybe nyíló világ
Egy távoli, hívó ragyogás

Hol a szívünk majd
Újra egymásra talál

Nem kellettek szavak
Te így is vigyáztál rám
Megtanítottad: jó vagyok
Úgy, ahogy csak te láttál

Nem tűntem el
Csak hazatértem a fénybe
A karjaidból
Az ég ölelésébe

De a szeretet nem szakad szét
Ne félj
A csendben benned tovább élek még

Nincs végleges búcsú
Csak csendes átváltozás
Egy másik, fénybe nyíló világ
Egy távoli, hívó ragyogás

Hol a szívünk majd
Újra egymásra talál

Azt hitted, az idő mindent elrabol
De a szív semmit sem felejt
Minden perc egy elrejtett kincs lett
Ami most is bennünk él

Ha behunyod a szemed
Újra ott várok rád
A napfényben pihenve
S némán visszanézek
A Tökéletességből

Nem tűntem el
Csak hazatértem a fénybe
A karjaidból
Az ég ölelésébe

De a szeretet nem szakad szét
Ne félj
A csendben benned tovább élek még

Nincs végleges búcsú
Csak csendes átváltozás
Egy másik, fénybe nyíló világ
Egy távoli, hívó ragyogás

Hol a szívünk majd
Újra egymásra talál

Nincs végleges búcsú
Csak csendes átváltozás
Egy másik, fénybe nyíló világ
Egy távoli, hívó ragyogás

Hol a szívünk nemsokára
Újra egymásra talál

Hol a szívünk
Nemsokára
Újra egymásra talál